A lipicai fajta szorosan kötődik a Bécsi Spanyol Iskolához, melynek lovait Ausztriában, a Graz melletti Piberben nevelik. Komoly tenyésztés folyik még Magyarországon, Romániában, Csehországban és Szlovéniában is, mely államok a fajtán belül saját típusokat tenyésztettek ki. Elszórtan, kis számban Európa egyéb országaiban és más kontinenseken is foglalkoznak a fajtával.

*Tenyésztés:

A lipicai ősei spanyol lovak voltak, nevét a szlovéniai Lipica ménesről kapta. A ménest 1580-ban II. Habsburg Károly alapította, aki 9 mént és 24 kancát hozott az Ibériai-félszigetről. Szándéka az volt, hogy mutatós, döntően szürke színű lovakkal lássa el a grazi főhercegi ménest és a bécsi császári istállót. A Spanyol Iskola - melyet 1572-ben alapított - nevét nevét a spanyol lovakról kapta. A jelenlegi lovarda épületét 1735-ben fejezték be.

*Jellemző tulajdonságok:

A lipicai alkata hasonló és hasznos, többcélú cob típusú lóéhoz. Manapság a lipicai lovat mind fogat-, mind hátaslónak kifejezetten használják. A Magyarországon tenyésztett lipicai kitűnő fogatló, mozgása akciós és szabad. A fajtára jellemző a hosszú élettartam, számos iskolaló húszévesen is képes bonyolult mozgásformák végrehajtására.

Hasznosítás: Hátas- és kocsiló.